75 tény, amit nem biztos, hogy tudtál az Anne otthonra talál című regényről és írójáról, Lucy Maud Montgomeryről

1. Lucy Maud Montgomery 1874. november 30-án született a kanadai Prince Edward-szigeten, Cliftonban.
2. Az Anne otthonra talál (Anne of Green Gables) volt az első regénye, amelyet 1905-ben írt.
3. A kéziratot minden kiadó elutasította, és ezután egy kalapdobozban tárolta.
4. 1907-ben Montgomery újra elolvasta az Anne of Green Gables kéziratát, és úgy döntött, újra elküldi a kiadóknak. A Page Company of Boston adta ki végül 1908-ban.
5. Mark Twain úgy jellemezte Anne-t, hogy „a legkedvesebb, legszeretnivalóbb gyermekkarakter a halhatatlan Alíz óta.”
6. Az Anne of Green Gables rögtön nagy sikert aratott, 19 ezer példány fogyott belőle az első öt hónapban.
7. Anne-hez hasonlóan Montgomery is nagyon szerette a természetet. Kilencéves korában Montgomery írt egy verset a kedvenc fájáról, egy nyírfáról, amelynek „az Erdő Királynője” nevet adta. A vers első sorai magyarul így hangzanak: „A nyár és luc körül állt a juhar és a jegenyefenyő; De legkedvesebb öreg fám a Kísértetjárta Erdőben nőtt.”¹
8. Az Anne-sorozat mellett Montgomery regénysikerei közé tartozik az Emily-sorozat (Emily of New Moon), a Jane of Lantern Hill (szerk. a könyv alapján készült a Sullivan Entertainment Az öreg ház titka című filmje), az Ezüst Erdő úrnője (Pat of Silver Bush), A kék kastély (The Blue Castle) és A mesélő lány (The Story Girl).
9. Montgomery nevét a nagymamája és Viktória királynő egyik lánya után kapta.
10. Montgomeryt elsősorban anyai nagyszülei nevelték a Prince Edward-szigeti Cavendishben.

Montgomery nagyszüleinek háza (LM Montgomery Archives, University of Guelph)

11. Édesanyja tuberkulózisban halt meg Montgomery kétéves kora előtt, és édesapja később Saskatchewanbe költözött, és újra megnősült.
12. Montgomery egyszer azt írta, hogy a legkorábbi emléke a koporsóban fekvő édesanyja volt: „Nem voltam szomorú, mert nem tudtam, mit jelent. Csak egy kis aggodalom fogott el. Miért fekszik Anya mozdulatlanul? És miért sír Apa? Odahajoltam, és a gyerekkezemmel megérintettem Anya arcát.”¹
13. Montgomery 20 regénye közül 19 a Prince Edward-szigeten játszódik. A kék kastély történetének helyszíne Ontario, Muskoka: „Muskoka az egyetlen hely, ahol jártam, amely vetekedhet a szigetemmel. Ezért akartam írni róla.”²
14. Montgomerynek két képzeletbeli barátja volt gyerekkorában, akik a nagyszülei könyvszekrénye mögött rejtőző „tündérszobában” laktak. Maud a könyvszekrény üvegajtajában látta tükörképét – a bal oldali szárny tükörképét Katie Maurice-nak, a jobb oldalit Lucy Gray-nek hívta.²
15. Első kiadása (1908) óta az Anne of Green Gables 50 millió példányban kelt el világszerte.

16. Montgomery a kétéves tanári képzést egy év alatt végezte el a Prince of Wales College főiskolán. Három vidéki iskolában tanított a Prince Edward-szigeten (Bideford, Belmont és Lower Bedeque községekben), de hamar megkeresett elegendő pénzt, hogy abbahagyhassa a tanítást, és szabadúszó íróként éljen.
17. A kék kastély című bestseller Montgomery kevés, felnőtteknek írt regényeinek egyike. Néhány könyvtárból kitiltották a regényt, mert szerepel benne egy egyedülálló anya, és leleplezi a vallásos képmutatást.²
18. Az 1980-as években A kék kastélyból készült egy nagy sikerű musical Krakkóban, Lengyelországban.
19. Gyerekkorában Montgomeryt a nagyapja barátja „Johnny”-nak csúfolta. Ez nagyon feldühítette, és örökre megjegyezte, hogy a gyerekeket nem szabad csúfolni.¹
20. Melanie Fishbane Maud című tiniregényét Lucy Maud Montgomery élete ihlette.

Melanie J. Fishbane és Maud című könyve (Ayelet Tsabari/Penguin Teen)

21. Montgomery életrajzát kutatva Fishbane azt találta: „Mindenki tudja, hogy Lucy Maud Montgomeryt soha senki nem hívta Lucynak. Barátainak mindig is ’Maud’ volt, ’e’ nélkül.”
22. Egy másik érdekesség Fishbane-től: „Montgomery és első barátja, Nate Lockhart (akiről Gilbert Blythe-ot mintázhatta) az iskolaidő alatt leveleztek. Bár ezek a levelek eltűntek (valószínűleg elégette őket), az első levelet megörökítette, piros tintával bemásolta a naplójába.”
23. Montgomery 1911 júliusában férjhez ment Ewan Macdonald tiszteleteshez, öt évig tartó, titkolt jegyesség után.
24. Esküvője után Montgomery Ontarióba költözött a férjével. Leaskdale-ben, Norvalban és Torontóban éltek.
25. A norvali paplakot, amelyben Montgomery lakott, jelenleg múzeummá és irodalmi központtá alakítják át.
26. Az Anne 1934-es filmfeldolgozásának főszereplője, Dawn Evelyeen Paris, Anne Shirley-re változtatta a nevét Anne karaktere után.
27. 1923-ban Montgomery volt az első kanadai nő, akit a Királyi Művészeti Akadémia tagjává választottak.
28. Montgomery részletes naplót írt egész élete során, amelyben írt az első világháború borzalmairól, fiának elvesztéséről és a természet szépségéről.
29. Montgomery több mint 500 novellát, 20 regényt és két verseskötetet írt.
30. Az Anne of Green Gables leghíresebb filmfeldolgozása talán a CBC 1985-ös minisorozata Megan Followszal a főszerepben.

31. Az 1985-ben készült Anne-minisorozat számos díjat nyert, többek között 10 Gemini-díjat, egy Emmy-díjat és egy Peabody-díjat.
32. Montgomery nagyon szerette a Prince Edward-szigetet. Egyszer azt írta: „Mi, Prince Edward-szigetlakók hűek vagyunk szülőföldünkhöz. Lelkünk mélyén meg vagyunk róla győződve, hogy nincs még egy hozzá fogható hely… A Prince Edward-sziget valóban gyönyörű tartomány – a legszebb hely Észak-Amerikában, szerintem.”¹
33. Az olvasók nehezményezték Matthew Cuthbert halálát. Montgomery utólag megbánta, hogy így alakította a történetet, és bevallotta, hogy ha újraírhatná, életben hagyná Matthew-t.¹
34. Mindy Kaling bevallottan Anne-rajongó, és egy Los Angeles Times-interjúban egyik kedvenc könyvének nevezte. Hozzátette: „Állati klassz lenne a Prince Edward-szigeten lakni.”
35. Megan Follows meghallgatása az Anna szereplőválogatásán itt látható:

36. Anne rendkívül népszerű Japánban, Hanako Muraoka fordítónak köszönhetően.
37. Muraoka egy New Brunswick-i misszionáriustól, Loretta Shaw-tól kapott egy példányt az Anne-ből 1939-ben.
38. A második világháború alatt fordította le a könyvet titokban, mert az angol az „ellenség nyelve” volt. Amikor Tokió déli részét bombázták az amerikaiak 1945-ben, Muraoka a kertjében lévő légópincébe menekült, kezében a könyvvel és a fordítás kéziratával.
39. A fordítás 1952-ben jelent meg, Akage no An, azaz Vöröshajú Anna címmel. A háború után Japánban sok fiatal olvasó tudott azonosulni az árva kislánnyal.
40. Montgomery torontói otthonában hunyt el 1942. április 24-én, 67 éves korában. A Prince Edward-szigeten, Cavendishben temették el.²

LM Montgomery sírja a cavendishi temetőben

41. Az Anne megjelenésével Montgomery híres lett, és sok pletyka keringett róla. Emily-regényeiben a pletykától való félelem témája gyakran előkerül.²
42. Japánban van egy ápolóképző szakiskola, amely a Zöld Orom nevét viseli (School of Green Gables). Testvérintézménye a Prince Edward-szigeti egyetem ápolóképzője (University of Prince Edward Island’s School of Nursing).
43. Montgomerynek három fia volt: Chester 1912-ben, Stuart 1915-ben született, és Hugh 1914-ben halva született.
44. Montgomery műveit több mint 30 nyelvre lefordították.
45. Anne of Green Gables: The Musical tartja a „legrégebb óta évente előadott musical színdarabok” Guinness világrekordját. 2014-ben volt 50 éves.
46. Az Anne of Green Gablest legelőször svéd nyelvre fordították le. 1909-ben jelent meg.
47. Az Anne of Green Gables megjelenésének 100. évfordulóján, Montgomery unokája, Kate Macdonald Butler írt egy cikket a Globe and Mail kanadai napilapba, amelyben elárulta, hogy családja úgy tudja, Montgomery öngyilkos lett.
48. Macdonald Butler azt mondta, azért döntött úgy, hogy felfedi a családi titkot, hogy segítsen csökkenteni a mentális problémával élők megbélyegzését. Montgomery depresszióval küzdött egész életében. Férje is depressziós volt.
49. Montgomery fia, Dr. Stuart Macdonald egy papírt talált az éjjeliszekrényén, és a rajta lévő üzenet egy része így hangzott: „Isten bocsásson meg nekem, és remélem, mindenki más is meg fog bocsátani nekem, még ha nem is értenek meg. A helyzetem túlságosan szörnyű, kibírhatatlan, és senki nem veszi észre.”

Lucy Maud Montgomery: The Gift of Wings című életrajzában Mary Henley Rubio Montgomery-kutató azt írja, hogy az írónő súlyos lelki fájdalomban élt az utolsó napjain, és barbiturátfüggő volt. De Henley Rubio szerint az üzenet nem utal feltétlenül öngyilkosságra. Elképzelhető, hogy a tízkötetes naplósorozatának utolsó bejegyzésének vázlata volt. A papíron egy két nappal korábbi dátum és a 176-os oldalszám volt.²

50. A Zöld Orom (Green Gables) híres műemléképület a Prince Edward-szigeten, minden évben turisták ezrei látogatják. (szerk.: Az épületben Montgomery rokonai laktak, Maud rendszeresen járt náluk látogatóban, majd a házról mintázta a könyvbeli Zöld Ormot.)

A Green Gables ház Cavendishben

51. Az Anne-sorozat utolsó könyvét (The Blythes Are Quoted) 2009-ben posztumusz adták ki. A New York Times-ban megjelent gyászjelentés szerint a kéziratot a halála előtti napon küldte el a kiadónak.²
52. Második iskolanapján Montgomeryt kigúnyolta az iskolatársa, amiért elfelejtette levenni a kalapját, amikor a terembe lépett. A megaláztatás mély nyomot hagyott benne.
53. Melanie Fishbane-től: „Amikor 15 éves lett, Montgomery egy évre az apjához és annak új feleségéhez költözött Prince Albertbe, Saskatchewanbe – de nem jöttek ki jól egymással. Ami jó történt vele ott, azt megírta az A Western Eden című esszéjében, valamint a June és a Farewell című verseiben, a Prince Albert Times-ban.”
54. 1935-ben L. M. Montgomeryt a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé avatták.
55. A Kanadai Írószövetség vezetőjeként az 1930-as években Montgomery hírnevét a kanadai irodalom és a feltörekvő kanadai írók népszerűsítésére használta.²
56. 1924-ben Montgomeryről is írtak a Toronto Starban a következő címmel: Ki a 12 legnagyszerűbb nő Kanadában? Ezt a megtiszteltetést naplójába is feljegyezte.²
57. Hanako Muraoka, aki az Anne of Green Gablest japánra fordította a második világháború alatt, azt írta, hogy „ha találkozhattam volna Mrs. Montgomeryvel, kebelbarátok lettünk volna.”
58. Miután az L. C. Page Company kiadóval kötött szerződése lejárt, Montgomery John McClellandet választotta új kiadójának és menedzserének. Emiatt egy évtizeden át kellett pereskednie a Lewis Page kiadóval, ami egy kisebb vagyonba került az írónőnek.²
59. A 2016-ban megjelent Anne of Green Gables hangoskönyvben Rachel McAdams olvassa fel a regényt.
60. Az Anne legújabb feldolgozása a CBC-n és a Netflixen látható, és Amybeth NcNulty ír színésznő alakítja Anne-t.

61. Katalin cambridge-i hercegnéről úgy hírlik, hogy nagy Anne-rajongó. Kanadai útjuk során, 2011-ben ő és férje, Vilmos herceg találkozott az Anne-musicalt előadó színészekkel Charlottetownban.
62. Melanie Fishbane-től: „Egy napfényes nyári délutánon egy templomi piknik közben Montgomery második barátjával, Will Pritcharddel (akiről szintén Gilbert Blythe-ot formázta) egy fa kérgébe vésték a monogramjukat egy Maiden Lake nevű tó közelében. Sajnos a fa és a tó (valószínűleg egy nagyobb mocsár) már nincs meg.”
63. A cavendishi iskola, ahová Montgomery járt, egy szép liget közelében állt, amiről Montgomery azt írta: „a szépség és szerelem tündérországa a gyermeki képzeletemben… Erősebb és jobb hatással volt rám, mint az iskolapadban hallgatott órák.”¹
64. Moira Walley-Beckett, a Breaking Bad Emmy-díjas producere a forgatókönyvírója és producere a CBC Anne-sorozatának.
65. Moira Walley-Beckett az Anne új filmadaptációjával kapcsolatban azt mondta: „Anne nemcsak időtlen, hanem időszerű is. L. M. Montgomery történetében sok párbeszéd van, amelyek ma is megállják a helyüket.”
66. Amikor Montgomery amerikai kiadója azt írta, hogy nincs elég „amerikai tapasztalat” az Anne gyermekei a háborúban (Rilla of Ingleside) című regényben, Montgomery tömören azt válaszolta, hogy ő a háborús Kanadáról írt, és nem az USA-ról.”²
67. Montgomery Nellie McClung mellett ült az 1921-es Kanadai Könyvhét megnyitóján, amelynek a mottója a következő volt: „Több olvasót a kanadai íróknak.”²
68. Melanie Fishbane-től: „Montgomery tizenévesen kezdte az írást. Elsőként az ‘On Cape Le Force’ című verse jelent meg, a 16. születésnapja előtt pár nappal, 1890. november 26-án, a charlottetowni Daily Patriot napilapban. 1890. december 7-én azt írta: ‘Hát, én még soha életemben nem voltam olyan büszke, mint aznap!… mert az egyik rovatban ott volt a versem! Nem jutottam szóhoz a boldogságtól.'”
69. A L. M. Montgomery irodalmi társaság 1992 óta kiad egy hírlevelet The Shining Scroll (A fénylő tekercs) címmel Montgomery életéről és műveiről.
70. Az Anne of Green Gablesből egy némafilm is készült 1919-ben. A film tönkrement, de néhány kép megmaradt belőle.

71. Az 1919-es filmről Montgomery azt írta naplójában, hogy az Anne-t alakító színésznő „nagyon kecses, nagyon csinos és egyáltalán nem olyan, mint az én vöröshajú, szeplős Anne-em.”
72. Montgomery a Dalhousie Egyetemre járt egy évig, ahol angol irodalmat tanult, és vidéki iskolákban tanított mellette.
73. Kamaszkorában Montgomery rengeteget könyvet olvasott. Egyik kedvence a Zanoni volt Edward Bulwer-Lyttontól, a másik kedvence az Undine Friedrich Heinrich Karl La Motte Fouqué-től.²
74. Montgomery gyakran álneveken, pl. „Joyce Cavendish” néven írt, hogy a családja és a barátai ne ismerjék fel. A keresztneveit azért rövidítette L. M.-re, hogy az olvasók ne tudják meg a belőle a nemét.
75. Egy az Anne of Green Gables első kiadásából származó példány 37 500 amerikai dollárért kelt el egy Sotheby aukción 2009-ben. Eredetileg 1,50 dollárért lehetett kapni.

LM Montgomery: Anne of Green Gables

¹ Lucy Maud Montgomery: The Alpine Path: The Story of My Career
² Mary Henley Rubio: Lucy Maud Montgomery: The Gift of Wings

A cikk a CBC cikke alapján készült annak magyarra fordításával. Az eredeti cikk itt olvasható angolul.